A Jobbik négy, nemzetbiztonsági szűrőn fennakadt képviselője nem érti, hogy miféle kockázat rejlik személyükben, ami miatt nem ülhetnek be a sokszor államtitkokkal is dolgozó bizottságokba. Hogy jóhiszeműen kiáltanak-e politikai megrendelést, már csak azért is kétséges, mert közben pártjuk több szállal kötődik azokhoz a politikai terror­­szerve­zetekhez és paramilitáris csoportokhoz, amelyek vállaltan a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére szerveződtek.

Balla Gergő, Endrésik Zsolt és Schön Péter a Honvédelmi és Rendészeti, Staudt Gábor pedig a Nemzetbiztonsági Bizottságban szerette volna képviselni a Jobbikot, ám az ilyenkor szokásos C típusú átvilágítás olyasmit talált a múltjukban - és talán a jelenükben is -, ami miatt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) alkalmatlannak találta őket minősített adatok birtoklására. A képviselőkről készült, szigorúan titkos iratot Balajti László, az AVH főigazgatója Pintér Sándor belügyminiszter ellenjegyzésével küldte el Schmitt Pálnak, az Országgyűlés elnökének, aki ismertette az érintettekkel a végeredményt. Bár hivatalosan nem volna tudható, a sajtóban napvilágot látott elképzelések szerint a jobbikosokat a bíróság által betiltott Magyar Gárda Mozgalomhoz fűződő viszonyuk miatt volt kénytelen kiszűrni az elhárítás.

A szélsőjobboldali párt nem nyugszik bele a döntésbe, és az összes jogorvoslati lehetőséget egy szuszra igyekszik kimeríteni. Mint Staudt Gábor a Heteknek elmondta, első körben polgári pert indítanak, de büntető feljelentést is tesznek Balajti László ellen, melynek tárgya becsületsértés és hivatali visszaélés. A hivatkozott politikai vélemények, kampányszövegek és az internetről letöltött nyilatkozatok ugyanis szerinte nem képezhetik alapját a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának, pláne, hogy „bármelyik kókler mesemondó egy nap alatt különbet írt volna, mint az elhárítás".

A helyzet azonban az, hogy itt valami többről van szó, és ezt már a Jobbik is sejti. A vonatkozó törvényi szabályozás alapján ugyanis nyilvánvaló, hogy nem politikai vélemények miatt állapított meg kockázati elemeket a nemzetbiztonsági szolgálat. A Heteknek nyilatkozó Gulyás József szerint nem kizárható, hogy olyan cselekmények is felmerültek a képviselőkkel kapcsolatban, amelyek már a büntető törvénykönyvbe ütköznek, s emiatt az érintettekkel nem osztható meg az információ. A Nemzetbiztonsági Bizottság korábbi szabaddemokrata tagja úgy véli: elegendő például, ha a Magyar Gárda szervezésével, illetve újraszervezésével összefüggésben merül fel a bűncselekmény alapos gyanúja. Arról nem is beszélve, ha más szélsőjobboldali radikális, katonai vagy félkatonai szervezettel ápoltak, ápolnak közvetlen, élő kapcsolatot, vagy azok munkáját segítik, esetleg információs kapcsolatban állnak velük. Hatalmas kockázati tényező a Magyar Köztársaság számára - mondja Gulyás -, ha egy ilyen háttérrel rendelkező parlamenti képviselő ezeken az információs csatornákon keresztül visszacsöpögtethet a vizsgált szervezetekre is vonatkozó adatokat illetékteleneknek. Ennek az információáramlásnak az ellenőrzése vagy megakadályozása szinte már lehetetlen, ezért ezt a kockázati tényezőt úgy lehet leg­egyszerűbben kiiktatni, ha az államtitkok közelébe sem engedik az érintetteket.

A bíróság mellett a Jobbik a belügyminiszterhez és a Nemzetbiztonsági Bizottsághoz fordul panaszával. Szelíd fenyegetésében Staudt képviselő előrebocsátotta, hogy a bizottság azon tagjai, akik esetleg nem adnak helyt „politikai üldöztetésük újabb állomására" reagáló panaszuknak, egy életre elássák magukat szakmailag, és e bélyeg végigkíséri majd pályafutásukat. Ettől ugyan nem rezegtek meg a Fidesz küllői, tény azonban, hogy a jogi szabályozás nem rendelkezik arról a helyzetről, amikor a bizottság történetesen helyt ad egy ilyen panasznak, ráadásul a kockázat megállapítása is mérlegelés kérdése. Demeter Ervin, a Nemzetbiztonsági Bizottság fideszes alelnöke úgy emlékszik ezekre a helyzetekre, mint amelyeknél a pártok delegáltjai tanácstalanul tárták szét a kezüket.

Staudt szerint a probléma gyökere ott keresendő, hogy átvilágításukat az a hivatal végezte, amelyiknek a felszámolását átpolitizáltsága miatt választási kampányígéreteik közé foglalták. Úgy véli, önmagában már az, amit a szélsőjobb veszélyről a hivatal évkönyvében olvashatunk, elegendő ahhoz, hogy az egész szervezetet feloszlassák, lévén olyan dolgokba avatkoznak a szolgálatok, amihez semmi közük nincsen. „Miért nemzetbiztonsági kockázat, ha valaki Toroczkai Lászlóval vagy hasonló nézeteket vallókkal tart fenn kapcsolatot?" - kérdezi a Magyar Gárda Egyesület alapítója, és szerinte minimum fegyverkezniük kellene ahhoz, hogy szemet szúrjanak a hivatalnak.

Kiböki a szemet

A Jobbik még a látszatát sem igyekszik elkerülni azoknak az összefonódásoknak, amelyek képviselőin keresztül az úgynevezett „nemzeti ügy" előmozdításán fáradozó félkatonai alakulatokhoz, politikai terrorszervezetekhez, mozgalmakhoz és csoportokhoz kötik. A 2009-es EP-választási sikerüket követően Vona Gábor Ópusztaszeren találkozott stratégiai szövetségeseikkel, ahol a nemzeti szervezetek munkájának összehangolásáról beszélt. A nemzeti csúcstalálkozót Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke kezdeményezte. Futottak még: Budaházy György, a Magyarok Nyilai elnevezésű politikai terrorszervezettel összefüggésbe hozott városi gerilla; Kiss Róbert, az akkori Magyar Gárda országos parancsnoka; Vona Gábor, a Jobbik elnöke; Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője; továbbá az Össznemzeti Szurkolói Szövetség képviselője.

A Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg 2007 de­cemberében hallatott magáról első ízben, amikor magára vállalta Csintalan Sándor brutális megverését. „Tény: vascsővel vertük meg. Azért nem kapott többet, mert ez csak figyelmeztetés volt, nem akartuk megölni, könyörgött az életéért kétségbeesve" - írta közleményében a szervezet, amelyik további öt akciót ismert el, melyek során öt szocialista politikus házára dobtak Molotov-koktélt. „A folyamat persze még nem ért véget, hiszen ezek a kezdeti akcióink voltak. Nagy titkot nem árulunk el azzal, ha annyit mondunk: aki fél, az jobban teszi, ha óvakodik a borítékoktól. (...) Nem beszélve a robbanó postaládákról és a további, egyelőre még fel nem fedhető ötleteinkről" - írják bemutatkozó szövegükben magukról.

Budaházy Györgyöt 2009 júniusában vette őrizetbe a rendőrség. A gyanú szerint az ő utasítására hajtotta végre egyik bűntársa a Hiller István miniszter családi háza elleni lőfegyveres támadást, illetve az ő utasítására dobtak Kóka János miniszter épülő házára Molotov-koktélt 2007 decemberében. Azzal is gyanúsítják, hogy 2009 áprilisában ő utasította bűntársait arra, hogy futball-labdába rejtett robbanószereket helyezzenek el két országgyűlési képviselő házánál. A bizonyítás még folyamatban van, szavai azonban nem engednek kérdőjeleket: „Szóval azt mondjátok, Tomcat robbantani akart? Hát én azt kérdezem erre: Nem megérdemelné már ez a nemzetvesztő, országromboló, hollókoszt imádó, vérszívó bolsevik csürhe, ha valaki közéjük robbantana? Ezért azt mondom nektek, győzzétek le magatokban a félelmet és támadjatok, mert nincs más esélyünk." Segítségére a Jobbik igazságügyminiszter-jelöltje, parlamenti képviselője, Gaudi-Nagy Tamás sietett, aki jelenleg Budaházy védőügyvédje.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.